Ön itt van: HomeCikkekHírekSzili Katalin: "Ameddig a Gyurcsány-jelenséggel nem tud le- és elszámolni az MSZP, addig nehéz továbblépni, és helyreállítani az MSZP-t."

Szili Katalin: "Ameddig a Gyurcsány-jelenséggel nem tud le- és elszámolni az MSZP, addig nehéz továbblépni, és helyreállítani az MSZP-t."

Kategória: Hírek

A 44 éves Tóbiás József nem a szokott politikai pályát futotta be abban az értelemben, hogy Magyarországon az első számú politikai vezetők legtöbbjének a párt és a parlament volt az első igazi munkahelye. Mint arról múlt heti számunkban írtunk, általában egy jó nevű gimnázium elvégzése után egy fővárosi vagy regionális elitegyetemen kötöttek ki a magyar politikai topvezetők. (Ötösfogat, avagy Magyarország irányítói. Hetek, 2014. július 18.)

A mozgalmár

Tóbiás politikai karrierje azonban nem ilyen egyenes vonalú, hanem elsősorban mozgalmi jellegű. A nyírségi Dombrádon felnövő, szegénysorból jövő, emiatt (legalábbis egyik forrásunk szerint) olykor gumicsizmában általános iskolába járó politikus egy nyíregyházi vízügyi szakközépiskolában érettségizett és szerzett szakmát, majd a vízügyben kezdett el dolgozni, de hamar kereskedő-üzletkötő lett. Az MSZP ifjúsági élcsapatának, a Baloldali Ifjúsági Társulásnak (BIT) 1991-ben alapítója volt, és nyíregyházi elnöke lett – itt tényleg plakátragasztóként és agitátorként kezdte a mozgalmi munkát. A BIT-ben lett Kiss Péter, későbbi MSZP-alelnök és számos kormány miniszterének a „tanítványa”. Ez ismerői szerint fontos momentum Tóbiás politikai karakterének megértéséhez, mert Kisstől tanulhatta meg azt, hogy a nyilvánosság előtt minél kevesebb konfliktust kell vállalni, mert úgymond, amúgy is automatikusan sok veszekedésbe kerül bele egy politikus, ezért az ellenségeket nem kell „előállítani”, sem a viszályokat előidézni. A nyilvánosságban ugyan mindig visszafogott hangú Kiss Péter egyébként a csapatával szemben kőkemény volt. Forrásaink szerint Tóbiás is nem egyszer állt Kissnél a szőnyeg szélén, végighallgatva, ahogy „politikai főnöke” leszedi róla a keresztvizet.

Annak ellenére, hogy Tóbiás nem rendelkezett diplomával, egyre emelkedett az ázsiója a baloldali mozgalmon belül. Egy régi ismerőse, Nyakó István szerint azért, mert ő volt a legvagányabb a társaságban. Először a BIT elnökségi tagja, 1995-től alelnöke, majd 1997 májusától – azt a „bizonyos” Simon Gábort kiszorítva a BIT-ből – elnöke is lett a szervezetnek. Nyakó István, aki ekkor a BIT szűkebb vezetéséhez tartozott, úgy emlékszik vissza, hogy Tóbi három hónap alatt csontsoványra fogyott az idegeskedéstől, mert Kiss Péterék magasra tették a lécet neki. Mivel azonban melós fiú volt, a munkabírásának köszönhetően talpon tudott maradni. A BIT volt az MSZP mozgalmi „lába”, így plakátot ragasztottak, ezres létszámú nyári táborokat, fesztiválokat és kon­certeket szerveztek, a választókörökben képviselték a pártot és önkormányzati képviselőséget is vállaltak. Ha kellett valami kétkezi politikai munka, szórólapozás vagy rendezvényszervezés, akkor őket riasztották. Ez arra is elég volt, hogy Tóbiás 1998-ban az MSZP színeiben (persze listáról) országgyűlési képviselővé avanzsálhasson.

Több baloldali ifjúsági szervezet és a BIT összegyúrásából 1999-ben létrejött a Fiatal Baloldal nevű formáció, amelynek Tóbiás évekig az elnöke maradt. Sikerült elérniük, hogy az MSZP-ben bevezessék az ifjúsági kvótát, azaz a vezető grémiumokba bizonyos arányban fiatalokat kellett beválasztani.

Suchman Tamás volt privatizációs miniszter, aki húsz éve ismeri Tóbiást, erre az időszakra úgy emlékszik vissza, hogy Tóbi (gyakorlatilag így hívja mindenki a párton belül) az MSZP egyik nagy ígérete volt. A párt 1998-as vereségét követően válsághangulat volt a pártban, 1999-ben éppen Suchman szervezésében Marcaliban jöttek össze egy tanácskozásra a pártot megújítani akaró politikusok. A jelenlevő Horn Gyula, az MSZP „atyja” csak két fiatalt engedett beszélni, amelyek közül az egyik éppen Tóbiás volt.

Tóbiás – aki az ifjúsági kvóta miatt 2000-ben már tagjává vált az MSZP elnökségének, Ujhelyi Istvánnal együtt – 2002-ben egyik alapembere lett Medgyessy Péter (amúgy győztes) miniszterelnök-jelölti stábjának. Szili Katalin és Suchman Tamás is azt emelte ki Tóbiás József jó tulajdonságai közül, hogy kiváló szervező, ezért nem is csoda, hogy a győzelmet követően 2002-től az MSZP pártigazgatójává nevezték ki. Azon kevesek közé tartozott, akik a párt külföldi kampánytanácsadójával, Ron Werberrel kitűnően szót értettek. Ráadásul a pártszimpatizánsok mozgósításáról szóló elméletekről ugyanazt gondolták. Nyakó István szerint Tóbiás olyan kampányszakértő és pártigazgató volt, aki nem egy szobából dirigált, hanem figyelt arra, hogy legyen helyismerete, ezért rendszerint leutazott a választási körzetekbe, és név szerint ismerte a helyben meghatározó „erős embereket”. 

Üdv a felnőttek klubjában!

Tóbiás karrierjében némi törést okozott a 2004-es európai parlamenti választás, amelynek kampányfőnöke volt. Az MSZP a várakozásoknál rosszabbul szerepelt, de a pártot már akkor régóta az a kérdés foglalkoztatta, hogy meddig maradhat Medgyessy Péter miniszterelnök, sőt, ekkorra már az MSZP-ben és az SZDSZ-ben is Medgyessy-ellenes mozgások indultak be. A rossz választási szereplés miatt Tóbiás kikerült a pártigazgatói székből, de a frakcióban igazgató lett. Ellenben pár év alatt legalább három különös történetnek lehetett a szemtanúja: Medgyessy furcsa megbukásának, egy másik olvasat szerint megbuktatásának; Szili Katalin sikertelen államfői aspirációjának, amit egyesek máig Szili és a párt népies szárnya elleni aljas puccsként értelmeznek, talán maga Tóbiás is; illetve 2006-ban, az utcai zavargásokat kirobbantó őszödi beszédnek. Mindhárom ügy a mai napig rejtély. Mindhárom ügy egyfajta politikai gyilkosságról is szólt, amelyek kiindulópontjai annak a folyamatnak, aminek következtében az MSZP lassan szétmállott és a jelenlegi, gyenge állapotába süllyedt. Hogy mennyire, azt jelzi, hogy az MSZP asszisztálása mellett kétszer is kétharmaddal nyert a Fidesz.

Tóbiás a botrányos ügyekhez legközelebb Szili Katalin esetében volt; ugyanis tagja volt a házelnök asszony szűk stábjának, illetve formálója volt annak az MSZP-n belüli népies vonalnak, amelynek egyebek mellett Suchman Tamás, Toller László és Puch László is. Ők azok, akiket az MSZP „liberálisai” annyira nem kedveltek.

Nyakó úgy emlékszik vissza erre az időszakra, hogy Tóbiás remek kapcsolatépítési képessége folytán tartotta a kapcsolatot számos jobboldali politikussal is. A baloldali képviselők és az „átálló” jobbosok révén meg kellett volna lennie a kellő szavazatnak ahhoz, hogy Szilit válassza a T. Ház államfőnek, de váratlanul Sólyom László lett a befutó. Sokan úgy vélik, hogy az MSZP soraiban is voltak árulók, mégpedig azért, hogy – idézzük ezt a véleményt – „a neoliberális Gyurcsány-szárny ellensúlyát jelentő Szili Katalint és körét így gyengítsék”. Nyakó számára az egész ügy talány, Suchman Tamás – aki ugyancsak Szili köréhez tartozott – azonban úgy véli, hogy fátylat kellene erre az ügyre borítani, mert a szélsőjobb veszélye miatt Gyurcsánnyal is össze kell fogni. Szili Katalin viszont azt nyilatkozta a Heteknek, hogy ameddig a Gyurcsány-jelenséggel nem tud le- és elszámolni az MSZP, addig nehéz továbblépni, és helyreállítani az MSZP-t. Szili szerint mindhárom előbb említett ügyben kulcsszereplő volt Gyurcsány Ferenc, amivel persze Tóbiás József is tisztában van.

Ezek az ügyek azok, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy Tóbiás politikai értelemben nagykorúvá vált, látta, hogy a politikában mennyi cinizmus, rengeteg trükk és milyen sok ármány is van. „Az előbbiek ellenére azt tudom mondani Tóbiásról, hogy úgy tudott politikus maradni, hogy továbbra is van szíve. Nem lett cinikus, noha tudja, hogy a politika nem leánynevelde. Nemcsak a saját egója fontos neki, hanem a közösség érdeke is. Kevés politikus ilyen. Higgye el, tudom mit beszélek!” – mondott szépeket Szili Katalin Tóbiásról. Szerinte éppen ezért vállalta el Tóbi a pártelnökséget, mivel igazából sem Botka László, sem Ujhelyi István nem akarta átvenni ennek a „romhalmaznak” (értsd MSZP-nek) az irányítását. Lelkiismeretességből, kollektív felelősségtudat miatt vállalta el az elnökséget, mert tartozik ennyivel az MSZP-nek. Suchman Tóbiás erősségének nevezte, hogy szereti az egyszerű embereket. Mint mondta: triviálisnak hat ez a mondat, de nagyon sok politikust, miután a hatalomba bekerültek, elkezdenek idegesíteni az egyszerű emberek, és kerülik a velük való találkozást. „Józsi nem ilyen!” – szögezte le Suchman. Egyébként Tóbiás éppen májusban szeretett volna kicsit hátrébb lépni a politikából, állítólag ezt az akkori pártelnökkel, tehát az elődjével, Mesterházy Attilával is megbeszélte.

Szili szerint egyébként az MSZP jövője szempontjából az lesz a kulcs, hogy Tóbiás képes lesz-e saját, minőségi csapatot építeni, illetve fajsúlyos belső és külső szövetségeseket találni. Nyakó István, aki évekig volt a párt szóvivője, és számtalan vezetőségi ülést ült végig, úgy fogalmazott: nem könnyű a feladat, de Tóbi szerencséje az, hogy ma már nincs csodavárás az MSZP-ben, nem akar már a tagság baloldali messiást. Ha csak rendbe szedi azt a pártot, amit 25 éve ismer, már előrébb van az MSZP. 

A Tóbiásért aggódók szerint az az egyik kérdés, hogy a politikus párton belüli és kívüli ellenségei, illetve a Fidesz találnak-e fogást a múltjában. Abban bíznak, hogy mivel az MSZP elnöki posztjával együtt jár, hogy mindent kiderítenek az ember múltjából, ezért ezt a dilemmát bizonyára az új pártelnök végigjátszotta, mikor elfogadta a jelölést. Tehát a kérdésre nem lehet a válasz. 

Szili szerint egyébként élete legnehezebb feladata előtt áll Tóbiás, hisz az a kihívás, hogy egy letűnt korszak utolsó embere, vagy egy új időszak első embere lesz-e a pártelnök. A rossz minta erre Retkes Attila, az SZDSZ volt elnöke, akinek elnöki ciklusára a liberálisok a néppárti jellegüket elveszítve, a belső politikai harcokban sorra szalámizták le magukról a különféle politikai attitűddel rendelkező csoportosulásokat; majd a párt megsemmisült.

Egyébként Szili Katalin elmondása szerint ő vette rá Tóbiást, hogy Pécsen járjon egyetemre, ahol humánerőforrás gazdálkodó végzettséget szerzett. Idővel a Károli Egyetem jogi szakára is beiratkozott. Így ugyan messziről indulva, de – talán első generációs – értelmiségi lett. Nyakó szerint ahhoz képest, hogy a BIT-ben ki honnan indult, közülük Tóbiás jutott a legmesszebbre.    

A kiabálós ember

Karácsony Gergely, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke – aki egyébként kifejezetten örül Tóbiás pártelnökségének – azt magyarázta a Heteknek, hogy az MSZP új elnöke meglepően nyitott arra, hogy tartalmi kérdésekkel is foglalkozzon a politika. „Tóbi abban különbözik sok szoci politikustól, hogy a tartalom is érdekli. Sok ellenzéki tárgyaláson azt láttam, és ez önkritika is, hogy sok esetben technikai kérdéseken, helyezkedéseken vitázunk, például, hogy kiből mi lesz, ki kapja ezt vagy azt a körzetet, miközben a tartalom elvész. Ő nyitott tartalmi kérdésekre, ami lehet, hogy elhozza azt, hogy az MSZP tartalmilag is megújul vagy visszatalál a gyökereihez” – nyilatkozta Karácsony, aki Tóbiás ordibálós arcát is ismeri.

Az ellenzéki összefogásról szóló, feszült és olykor kőkemény hangulatú tárgyalások egyik szereplője ugyanis Tóbiás volt, ahol – legalábbis a PM társelnökének elbeszélése szerint – rá maradhatott az úgynevezett „rossz rendőr” szerep, ami azt jelenti, hogy a vitájuk kemény, olykor ordibálásig menő összetűzésbe torkollt. Igaz, Karácsony szerint Mesterházy ordibálósabb volt, mint Tóbiás.

Karácsony egyébként szurkol Tóbiásnak, mert – idézzük – „korrekt ipse”, de bízik abban, hogy az MSZP számtalan kanyarján, belső harcán keresztül tanult annyit az új pártelnök, hogy elhárítja az esetleg valamikor ellene készülő puccsot, és magakadályozza a visszarendeződést. Szóval, Karácsony jellemrajza szerint nem olyan Tóbiás, mint Francis Underwood, a House of Cards című politikai thriller trükkös és cinikus főszereplője, ugyanakkor több évtizedes mozgalmi múltja miatt látta, hogy milyenek a magyar Underwoodok. S emiatt nem is egy „naiva”.

 

 

(forrás: Hetek.hu, http://www.hetek.hu/belfold/201407/a_visszavonulason_agyalt_partelnok_lett_belole)

Tóbiás Józsefet választotta elnökének az MSZP. Szili Katalin, az MSZP egykori elnökhelyettese, Tóbiás régi mentora aggódik egykori politikustársáért, nehogy rámenjen a pályája erre a kalandra. Szerinte az a fő kérdés, hogy egy letűnt korszak utolsó embere, vagy egy új időszak első embere lesz-e Tóbiás. A pakliban ugyanis az is benne van, hogy az SZDSZ mintájára kimúlik a párt „Tóbiék” kezei között. Portré az új elnökről.

A 44 éves Tóbiás József nem a szokott politikai pályát futotta be abban az értelemben, hogy Magyarországon az első számú politikai vezetők legtöbbjének a párt és a parlament volt az első igazi munkahelye. Mint arról múlt heti számunkban írtunk, általában egy jó nevű gimnázium elvégzése után egy fővárosi vagy regionális elitegyetemen kötöttek ki a magyar politikai topvezetők. (Ötösfogat, avagy Magyarország irányítói. Hetek, 2014. július 18.)

A mozgalmár

Tóbiás politikai karrierje azonban nem ilyen egyenes vonalú, hanem elsősorban mozgalmi jellegű. A nyírségi Dombrádon felnövő, szegénysorból jövő, emiatt (legalábbis egyik forrásunk szerint) olykor gumicsizmában általános iskolába járó politikus egy nyíregyházi vízügyi szakközépiskolában érettségizett és szerzett szakmát, majd a vízügyben kezdett el dolgozni, de hamar kereskedő-üzletkötő lett. Az MSZP ifjúsági élcsapatának, a Baloldali Ifjúsági Társulásnak (BIT) 1991-ben alapítója volt, és nyíregyházi elnöke lett – itt tényleg plakátragasztóként és agitátorként kezdte a mozgalmi munkát. A BIT-ben lett Kiss Péter, későbbi MSZP-alelnök és számos kormány miniszterének a „tanítványa”. Ez ismerői szerint fontos momentum Tóbiás politikai karakterének megértéséhez, mert Kisstől tanulhatta meg azt, hogy a nyilvánosság előtt minél kevesebb konfliktust kell vállalni, mert úgymond, amúgy is automatikusan sok veszekedésbe kerül bele egy politikus, ezért az ellenségeket nem kell „előállítani”, sem a viszályokat előidézni. A nyilvánosságban ugyan mindig visszafogott hangú Kiss Péter egyébként a csapatával szemben kőkemény volt. Forrásaink szerint Tóbiás is nem egyszer állt Kissnél a szőnyeg szélén, végighallgatva, ahogy „politikai főnöke” leszedi róla a keresztvizet.

Annak ellenére, hogy Tóbiás nem rendelkezett diplomával, egyre emelkedett az ázsiója a baloldali mozgalmon belül. Egy régi ismerőse, Nyakó István szerint azért, mert ő volt a legvagányabb a társaságban. Először a BIT elnökségi tagja, 1995-től alelnöke, majd 1997 májusától – azt a „bizonyos” Simon Gábort kiszorítva a BIT-ből – elnöke is lett a szervezetnek. Nyakó István, aki ekkor a BIT szűkebb vezetéséhez tartozott, úgy emlékszik vissza, hogy Tóbi három hónap alatt csontsoványra fogyott az idegeskedéstől, mert Kiss Péterék magasra tették a lécet neki. Mivel azonban melós fiú volt, a munkabírásának köszönhetően talpon tudott maradni. A BIT volt az MSZP mozgalmi „lába”, így plakátot ragasztottak, ezres létszámú nyári táborokat, fesztiválokat és kon­certeket szerveztek, a választókörökben képviselték a pártot és önkormányzati képviselőséget is vállaltak. Ha kellett valami kétkezi politikai munka, szórólapozás vagy rendezvényszervezés, akkor őket riasztották. Ez arra is elég volt, hogy Tóbiás 1998-ban az MSZP színeiben (persze listáról) országgyűlési képviselővé avanzsálhasson.

Több baloldali ifjúsági szervezet és a BIT összegyúrásából 1999-ben létrejött a Fiatal Baloldal nevű formáció, amelynek Tóbiás évekig az elnöke maradt. Sikerült elérniük, hogy az MSZP-ben bevezessék az ifjúsági kvótát, azaz a vezető grémiumokba bizonyos arányban fiatalokat kellett beválasztani.

Suchman Tamás volt privatizációs miniszter, aki húsz éve ismeri Tóbiást, erre az időszakra úgy emlékszik vissza, hogy Tóbi (gyakorlatilag így hívja mindenki a párton belül) az MSZP egyik nagy ígérete volt. A párt 1998-as vereségét követően válsághangulat volt a pártban, 1999-ben éppen Suchman szervezésében Marcaliban jöttek össze egy tanácskozásra a pártot megújítani akaró politikusok. A jelenlevő Horn Gyula, az MSZP „atyja” csak két fiatalt engedett beszélni, amelyek közül az egyik éppen Tóbiás volt.

Tóbiás – aki az ifjúsági kvóta miatt 2000-ben már tagjává vált az MSZP elnökségének, Ujhelyi Istvánnal együtt – 2002-ben egyik alapembere lett Medgyessy Péter (amúgy győztes) miniszterelnök-jelölti stábjának. Szili Katalin és Suchman Tamás is azt emelte ki Tóbiás József jó tulajdonságai közül, hogy kiváló szervező, ezért nem is csoda, hogy a győzelmet követően 2002-től az MSZP pártigazgatójává nevezték ki. Azon kevesek közé tartozott, akik a párt külföldi kampánytanácsadójával, Ron Werberrel kitűnően szót értettek. Ráadásul a pártszimpatizánsok mozgósításáról szóló elméletekről ugyanazt gondolták. Nyakó István szerint Tóbiás olyan kampányszakértő és pártigazgató volt, aki nem egy szobából dirigált, hanem figyelt arra, hogy legyen helyismerete, ezért rendszerint leutazott a választási körzetekbe, és név szerint ismerte a helyben meghatározó „erős embereket”. 

Üdv a felnőttek klubjában!

Tóbiás karrierjében némi törést okozott a 2004-es európai parlamenti választás, amelynek kampányfőnöke volt. Az MSZP a várakozásoknál rosszabbul szerepelt, de a pártot már akkor régóta az a kérdés foglalkoztatta, hogy meddig maradhat Medgyessy Péter miniszterelnök, sőt, ekkorra már az MSZP-ben és az SZDSZ-ben is Medgyessy-ellenes mozgások indultak be. A rossz választási szereplés miatt Tóbiás kikerült a pártigazgatói székből, de a frakcióban igazgató lett. Ellenben pár év alatt legalább három különös történetnek lehetett a szemtanúja: Medgyessy furcsa megbukásának, egy másik olvasat szerint megbuktatásának; Szili Katalin sikertelen államfői aspirációjának, amit egyesek máig Szili és a párt népies szárnya elleni aljas puccsként értelmeznek, talán maga Tóbiás is; illetve 2006-ban, az utcai zavargásokat kirobbantó őszödi beszédnek. Mindhárom ügy a mai napig rejtély. Mindhárom ügy egyfajta politikai gyilkosságról is szólt, amelyek kiindulópontjai annak a folyamatnak, aminek következtében az MSZP lassan szétmállott és a jelenlegi, gyenge állapotába süllyedt. Hogy mennyire, azt jelzi, hogy az MSZP asszisztálása mellett kétszer is kétharmaddal nyert a Fidesz.

Tóbiás a botrányos ügyekhez legközelebb Szili Katalin esetében volt; ugyanis tagja volt a házelnök asszony szűk stábjának, illetve formálója volt annak az MSZP-n belüli népies vonalnak, amelynek egyebek mellett Suchman Tamás, Toller László és Puch László is. Ők azok, akiket az MSZP „liberálisai” annyira nem kedveltek.

Nyakó úgy emlékszik vissza erre az időszakra, hogy Tóbiás remek kapcsolatépítési képessége folytán tartotta a kapcsolatot számos jobboldali politikussal is. A baloldali képviselők és az „átálló” jobbosok révén meg kellett volna lennie a kellő szavazatnak ahhoz, hogy Szilit válassza a T. Ház államfőnek, de váratlanul Sólyom László lett a befutó. Sokan úgy vélik, hogy az MSZP soraiban is voltak árulók, mégpedig azért, hogy – idézzük ezt a véleményt – „a neoliberális Gyurcsány-szárny ellensúlyát jelentő Szili Katalint és körét így gyengítsék”. Nyakó számára az egész ügy talány, Suchman Tamás – aki ugyancsak Szili köréhez tartozott – azonban úgy véli, hogy fátylat kellene erre az ügyre borítani, mert a szélsőjobb veszélye miatt Gyurcsánnyal is össze kell fogni. Szili Katalin viszont azt nyilatkozta a Heteknek, hogy ameddig a Gyurcsány-jelenséggel nem tud le- és elszámolni az MSZP, addig nehéz továbblépni, és helyreállítani az MSZP-t. Szili szerint mindhárom előbb említett ügyben kulcsszereplő volt Gyurcsány Ferenc, amivel persze Tóbiás József is tisztában van.

Ezek az ügyek azok, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy Tóbiás politikai értelemben nagykorúvá vált, látta, hogy a politikában mennyi cinizmus, rengeteg trükk és milyen sok ármány is van. „Az előbbiek ellenére azt tudom mondani Tóbiásról, hogy úgy tudott politikus maradni, hogy továbbra is van szíve. Nem lett cinikus, noha tudja, hogy a politika nem leánynevelde. Nemcsak a saját egója fontos neki, hanem a közösség érdeke is. Kevés politikus ilyen. Higgye el, tudom mit beszélek!” – mondott szépeket Szili Katalin Tóbiásról. Szerinte éppen ezért vállalta el Tóbi a pártelnökséget, mivel igazából sem Botka László, sem Ujhelyi István nem akarta átvenni ennek a „romhalmaznak” (értsd MSZP-nek) az irányítását. Lelkiismeretességből, kollektív felelősségtudat miatt vállalta el az elnökséget, mert tartozik ennyivel az MSZP-nek. Suchman Tóbiás erősségének nevezte, hogy szereti az egyszerű embereket. Mint mondta: triviálisnak hat ez a mondat, de nagyon sok politikust, miután a hatalomba bekerültek, elkezdenek idegesíteni az egyszerű emberek, és kerülik a velük való találkozást. „Józsi nem ilyen!” – szögezte le Suchman. Egyébként Tóbiás éppen májusban szeretett volna kicsit hátrébb lépni a politikából, állítólag ezt az akkori pártelnökkel, tehát az elődjével, Mesterházy Attilával is megbeszélte.

Szili szerint egyébként az MSZP jövője szempontjából az lesz a kulcs, hogy Tóbiás képes lesz-e saját, minőségi csapatot építeni, illetve fajsúlyos belső és külső szövetségeseket találni. Nyakó István, aki évekig volt a párt szóvivője, és számtalan vezetőségi ülést ült végig, úgy fogalmazott: nem könnyű a feladat, de Tóbi szerencséje az, hogy ma már nincs csodavárás az MSZP-ben, nem akar már a tagság baloldali messiást. Ha csak rendbe szedi azt a pártot, amit 25 éve ismer, már előrébb van az MSZP. 

A Tóbiásért aggódók szerint az az egyik kérdés, hogy a politikus párton belüli és kívüli ellenségei, illetve a Fidesz találnak-e fogást a múltjában. Abban bíznak, hogy mivel az MSZP elnöki posztjával együtt jár, hogy mindent kiderítenek az ember múltjából, ezért ezt a dilemmát bizonyára az új pártelnök végigjátszotta, mikor elfogadta a jelölést. Tehát a kérdésre nem lehet a válasz. 

Szili szerint egyébként élete legnehezebb feladata előtt áll Tóbiás, hisz az a kihívás, hogy egy letűnt korszak utolsó embere, vagy egy új időszak első embere lesz-e a pártelnök. A rossz minta erre Retkes Attila, az SZDSZ volt elnöke, akinek elnöki ciklusára a liberálisok a néppárti jellegüket elveszítve, a belső politikai harcokban sorra szalámizták le magukról a különféle politikai attitűddel rendelkező csoportosulásokat; majd a párt megsemmisült.

Egyébként Szili Katalin elmondása szerint ő vette rá Tóbiást, hogy Pécsen járjon egyetemre, ahol humánerőforrás gazdálkodó végzettséget szerzett. Idővel a Károli Egyetem jogi szakára is beiratkozott. Így ugyan messziről indulva, de – talán első generációs – értelmiségi lett. Nyakó szerint ahhoz képest, hogy a BIT-ben ki honnan indult, közülük Tóbiás jutott a legmesszebbre.    

A kiabálós ember

Karácsony Gergely, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke – aki egyébként kifejezetten örül Tóbiás pártelnökségének – azt magyarázta a Heteknek, hogy az MSZP új elnöke meglepően nyitott arra, hogy tartalmi kérdésekkel is foglalkozzon a politika. „Tóbi abban különbözik sok szoci politikustól, hogy a tartalom is érdekli. Sok ellenzéki tárgyaláson azt láttam, és ez önkritika is, hogy sok esetben technikai kérdéseken, helyezkedéseken vitázunk, például, hogy kiből mi lesz, ki kapja ezt vagy azt a körzetet, miközben a tartalom elvész. Ő nyitott tartalmi kérdésekre, ami lehet, hogy elhozza azt, hogy az MSZP tartalmilag is megújul vagy visszatalál a gyökereihez” – nyilatkozta Karácsony, aki Tóbiás ordibálós arcát is ismeri.

Az ellenzéki összefogásról szóló, feszült és olykor kőkemény hangulatú tárgyalások egyik szereplője ugyanis Tóbiás volt, ahol – legalábbis a PM társelnökének elbeszélése szerint – rá maradhatott az úgynevezett „rossz rendőr” szerep, ami azt jelenti, hogy a vitájuk kemény, olykor ordibálásig menő összetűzésbe torkollt. Igaz, Karácsony szerint Mesterházy ordibálósabb volt, mint Tóbiás.

Karácsony egyébként szurkol Tóbiásnak, mert – idézzük – „korrekt ipse”, de bízik abban, hogy az MSZP számtalan kanyarján, belső harcán keresztül tanult annyit az új pártelnök, hogy elhárítja az esetleg valamikor ellene készülő puccsot, és magakadályozza a visszarendeződést. Szóval, Karácsony jellemrajza szerint nem olyan Tóbiás, mint Francis Underwood, a House of Cards című politikai thriller trükkös és cinikus főszereplője, ugyanakkor több évtizedes mozgalmi múltja miatt látta, hogy milyenek a magyar Underwoodok. S emiatt nem is egy „naiva”.

(forrás: Hetek.hu, http://www.hetek.hu/belfold/201407/a_visszavonulason_agyalt_partelnok_lett_belole)

KTI 12 pont

Mit kíván a
magyar társadalom.

Legyen béke, szabadság és egyetértés

1. Kívánjuk a teljesítményekhez igazodó bér - és jövedelemrendezést!

2. A legalacsonyabb jövedelműek adójának radikális csökkentését!

3. Magáncsődtörvény megalkotását!

4. Az 1 millió forint alatti tartozásokat ne terheljék lakóingatlanra!

5. Korszerű kétkamarás parlamentet!

6. Képviselői visszahívhatóságot!

7. Átlátható pártfinanszírozást!

8. Kis- és középvállalkozások kiemelt támogatását!

9. Privatizációs szerződések betartásának felülvizsgálatát!

10. Állampolgári jogon járó alapnyugdíj bevezetését!

11. Pályakezdőknek államilag támogatott gyakornoki programot!

12. Női érdekeket megjelenítő állami költségvetést!

Hiteles megoldást, hiteles képviselőket!

KTI 12 pont bővebben PDF formátumban...

Kiemelt linkek

Közösségi Linkek

Pénzügyi adatok

Bankszámla számunk: OTP Bank Nyrt. 11713005-20612452

Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt

Adószám: 18517848-1-41

Kapcsolat

Levelezési cím:

1051 Budapest,

Bajcsy-Zsilinszky út 12.

Központi telefonszám:

+361 266 0076

 

Kezdőlap